Garda tó 2009. július 31 - augusztus 09 PDF Nyomtatás E-mail
Túra beszámolók - Túra beszámolók
Írta: vtomi   
2010. január 14. csütörtök, 22:01

Még 2008 decemberében elkezdtük tervezgetni, hogy merre menjünk nyaralni a barátokkal. Volt tervben Ausztria, Wörthi tó környéke, Attersee vagy Szlovénia Bledi tó, vagy a Szlovén tenger, esetleg Olasz tenger Bibione környéke… Aztán amikor Olaszország szóba került, elkezdtem nézelődni a térképen és rápillantottam a Garda tóra.

Ezután a Google Földön rengeteg képet megnéztem, fórumokat, motoros túraleírásokat olvastam és szilveszter környékén fölvázoltam a barátoknak a nagy tervemet. Mindenkinek nagyon tetszett az ötlet, így jöhetett a szálláskeresés 10 főre. Január közepe - vége felé Attila barátom több szállásra is elküldött rengeteg e-mailt. Először a dél-keleti parton kerestünk, de jöttek a válaszok hogy már foglalt, nem olyan az elrendezése, mint amilyet elképzeltünk, csak a drágábbik időszakban van szabad hely stb. Aztán elkezdtem nézelődni az észak-nyugati parton és találtam egy nagyon szép szállást jó áron. Gyorsan küldtünk e-mailt, persze nem volt szabad hely… Egy kicsit föladtam, így átvette Atis a keresés szerepét is. Nagyon megtetszett neki ez a rész, Tremosine környéke, és már csak itt keresett apartmant. Talált is, van is szabad hely, ára is elfogadható és még medence is van. Kell ennél több!? Február vége, március eleje fele már le is volt foglalva a szállás, elküldve a foglaló, már csak egy köztes szállás kellett, mert 4 naposra terveztük az utazásunkat (2 oda- 2 vissza). Szerettünk volna kb. félúton megszállni. Atis meg is találta a nekünk megfelelőt, Vopovlje nevű kis faluban egy tökéletes kis szállást, és már ez is le volt foglalva…. Ettől a pillanattól kezdve nem telt úgy el sörözés, hogy ne kerüljön szóba a nyaralás.

 

1. nap, kb. 500km

Elérkezett a várva várt nap: 2009. július. 31. Találkozó 7:15 Kecskemét Domus parkoló, indulás 7:30-kor. Persze kik érnek oda utoljára, akik a legközelebb laknak (kb. 150m), hát mi. 7:30kor el is indultunk 6 motorral és 9 fővel (10. fő ekkor már Milánóban várost néz,mert két nappal hamarabb kiutazott busszal). Dunaföldvár, Tamási, Balatonlelle útirányon át első pihenőnk a Balatonnál volt. Egy - két szendvics, fotó és már mentünk is tovább. Következett Zalaapáti majd Lenti. Itt megálltunk tankolni, egy - két utolsó olcsó telefonálás és irány Rédics. Átléptük a határt, majd Lendava, Ptuj, aztán tovább Celje és érkezés kb. 17óra felé Vopovljébe. Elfoglaltuk a szállást és rájöttünk, hogy hasonló okok miatt, mint Ausztriában, itt is csodálatos zöld a fű. Ebből kifolyólag mérhetetlen trágya szag terjeng mindenhol. Elindultunk kocsmát keresni, mert mindenki vágyott egy jó hideg sörre. Aztán a következő faluban, a kb. 20 percre lévő, legcsúnyább, legdrágább kocsmát találtuk meg. Ittunk egy-két sört aztán vissza a szállásra, ahol mint utóbb kiderült fele annyiért volt sör. Ez a nap elég „lightosra” sikerült, sok egyenes szakasz, kevés kanyarral, sok faluval… aztán átbeszéltük a következő napot és mentünk aludni.

 


Induláshoz készülődve Kecskeméten


Útközben Szlovéniában

 
Szlovén szállásunknál
 

2. nap, kb. 490 km

2009. augusztus 1. 6:45kor csörög az óra, 7kor svédasztalos reggelivel vártak minket mindössze 4 €-ért. (Az biztos, hogy nekünk jobban megérte, mint nekik…) Föltankoltunk energiával aztán megpakoltuk a lovakat és 8kor indulás. Kranj, Kranjska Gora itt tankoltunk még egy utolsó olcsót :P Olaszoknál kb. 0,2-0,3 €-val drágább a benzin… aztán irány a határ. Tarvisio előtt lekanyarodtunk délnek és rögtön meg is álltunk (10:15) egy szép tónál (Lago Del Predil). Itt ittunk egy jó olasz kávét és irány tovább, mert még sok km van előttünk. Tolmezzo, Sappada, valahol egy sífelvonó lábánál kis pihi, tovább Cortina d’Ampezzo majd Passo Falzarego (2117m) (14:30). Itt is egy kis pihenő meg fotók. Tovább , Passo Pordoi, Sass Pordoi (2240m)(15:40) összesen 56 hajtűkanyar vezet fel és le. Canazei egy hangulatos olasz alpesi si város, itt tankoltunk és irány Moena, Predazzo, Trento, Riva Del Garda (kb. 19:00). Itt vettük föl a 10 főt, Lacit, és irány a szállás. 2 úton lehet felmenni a városunkba, egy nagyon szép szurdokon keresztül és egy normál hegyi úton. Hát mi az elsőt választottuk és jól meg is szívtuk, mert vissza kellett fordulni egy baleset miatt. Na ez a plusz 20 km már nagyon nem hiányzott.. 20:15-re meg is találtuk a recepciót, persze már senki nem volt ott csak egy boríték Attila nevével, két kulccsal, aztán nagy nehezen megtaláltuk a szállást is. Beparkoltunk a mélygarázsba, fölcuccoltunk majd 23 óra fele elindultunk valami élelem után kutatni. Nagy nehezen találtunk olyan helyet ahol még kiszolgáltak. Egy jó sör pizzával, az élmények átbeszélése és irány aludni.

 


Már Olaszországban

 


Lago Del Predil

 


Passo Falzerago
 

 

 


Passo Pordoi

 

3. nap, kb. 60km

2009. augusztus 02. A hosszú út után mindenki vágyott egy kis pihenésre, úgyhogy erre a napra egy nagy bevásárlást és fürdést terveztünk, amit a szálláson lévő medencében valósítottunk meg. Megkérdeztük a helyieket, hogy hova érdemes elmenni nagybevásárlásra és egyértelműen a kb. 30 km-re Riva Del Gardában lévő Lidl-t ajánlották. Nekiindultunk teljes felszereléssel, üres táskákkal az érkezésünkkor lezárt gyönyörű út irányába. Lélegzetelállító látvánnyal találtuk szembe magunkat. Nem hiába írtak erről az útról olyan sokat. Egy kb. 4-5 km-es szakaszról van szó, (a tó és a falu között 100 méter távolság, illetve 400 méter szintkülönbség van. Magyar aszfalt, mi?) aminek nagy része egysávos, hídon, szurdokon, sziklába vájt alagutakon át érkeztünk meg a tó szintjére, és innen irány észak. Bevásároltunk, nagyon meglepődtünk az árakon, olcsóbb vagy ugyanazon az áron van minden, mint itthon. Teljes terheléssel indultunk vissza a szállásra. Pihenéssel töltöttük a délutánt és tervezgettük a másnapot.


A szállásunk

 


Tremosinei kilátás a tóra

4. nap kb. 30 km

2009. augusztus 03. Annyira ellazultunk, hogy erre a napra is csak egy könnyed fürdőzést és pici városnézést terveztünk, egy Campione nevű városba, amiről nekem egy kis szellemváros jut eszembe. Ebbe a kisvárosba elég érdekesen lehet bejutni, mert a főúton egy alagúton belül van egy elágazás és mintha egy autópályáról hajtanánk le úgy fordít vissza a város irányába. Meg is találtuk a strandot gyorsan, aztán letelepedtünk. Számomra kellemetlen hideg volt a víz (20 fokos, amit kis szél tett kellemetlenebbé), úgyhogy én csak napoztam meg besétáltunk a városba, ami éppen nagy felújítás alatt állt és tele volt nagy darukkal, elég illúzióromboló volt.  Este vissza a szállásra és most már kicsit komolyabb tervezgetéssel fejeztük be a napot, a már lehűtött sörünkkel..


Campione a távolból

 


A játszótéri GP

 


Tito, a kedvenc pincérünk

5. nap kb. 210 km

2009. augusztus 04. Reggel kényelmes indulás 10 óra fele 3 motorral öten, pont a csapat fele. Első célállomásunk Malcesine városa, ahova kb. 11 óra fele értünk. Igen forgalmas a tó északi fele, talán ott a legnagyobb az élet, mert ezek a városok a szörfösök kedvenc helyei. A város központjában nem igazán találtunk parkolóhelyet 3 motor részére, ezért egy km-t gyalogoltunk a város szíve felé. Sétáltunk egy kicsit, ittunk egy jó olasz eszpresszót, aztán sürgettem a csapatot, mert még sok km és gyaloglás volt előttünk. Következő megállónk Garda városa lett volna, de ezt elvetettük a reggeli lustaságunk miatt. Bardolino városa nagyon híres borairól, de mi csak távolról pillantottuk meg szőlőültetvényeit és felkanyarodtunk a dombok, hegyek irányába keletnek. Az úti cél Monte Baldo csúcs, vagyis annak parkolója, amit egy 45 km hosszú csodálatos ívekkel megáldott aszfaltúton közelítünk meg, és a vége felé már egysávossá szűkül. A parkoló 1400m magasan van. Itt lerakjuk a motorokat és irány a csúcs, persze motoros csizmában. Hogy ne legyen könnyű a gyalogtúra, elindultunk toronyiránt a hegynek és lihegve álltunk meg a tetejénél többszöri pihenő után 1700m magasan. Innen gyönyörű kilátás tárult elénk. Ki voltunk tikkadva, éhesek voltunk, úgyhogy irány a kb. 300m-re lévő „hütte”. Itt már rengeteg turista volt, mert a tó felől fel lehet jönni felvonóval, és még hegyet mászni sem kell…  Alpesi tehenek testközelben, meg is lehetett őket simogatni, és kolompjuk hangja volt hallható mindenhol. Egy gyors ebéd, aztán mentünk a könnyebbik úton a motorok felé. Felöltöztünk és irány a Tenno-tó, itt találkozunk a csapat másik felével. Hasonló szép úton haladtunk lefelé a hegyről északi irányba Mori városán át, ahol nyugat felé fordulva érkezünk vissza a Garda tóhoz. Ismét óriási forgalmon át kanyargunk fel a Tenno-tóhoz, ami kb. 20 km-re van Riva Del Gardától északnyugati irányba. Megérkezve szembesültünk, hogy kb. 200 lépcső vezet le a tóhoz, ami lefele nem is volt probléma J Gyönyörű zöld színével mesébe illő kis tó, kb. 30 hektár területű, legmélyebb pontja 70 méter körül van, és elragadó táj veszi körül. Itt egyesült megint kis csapatunk és innen már együtt indultunk az esti betevő beszerzésére. Hazaérve vacsora után átbeszéltük a következő túránkat.


Garda északi része

 

Monte Baldo-ra vezető úton
 
 
 
 

 


Lerövidítettük az utat

 


Kilátás a tó déli részére

 


Kilátás az északi részre

 

 
Boci a csúcson

 


Tenno Felé

 

 


Újra együtt a csapat a Lago di Tenno-nál
(Kori, Adri, Marci, Balázs, TimiTomi, Dani, Klári, Atis és Laci a fotós)

6. nap kb. 250 km

2009. augusztus 05. Ezen a napon a csapat nagy része városnézésre indult Milánóba (Tőlünk kb. 170km), de hárman két motorral inkább a motorozást választottuk. 9 óra felé indultunk, déli irányba a part mentén egészen Gargnano városáig. Itt fordultunk nyugati irányba és az első megállónk a Valvestino tó, ami egy óriási völgyzárógáttal földuzzasztott tó. Sok szép kanyar következett ezután és teljesen új aszfalton koptathattuk gumijaink oldalát. Megérkeztünk az Idro tóhoz Idro városába. Csináltunk egy-két fotót a tóparton, majd beültünk egy kávézóba, ahol később a kiragasztgatott fényképek alapján kiderült, hogy sok motoros állhatott már meg itt… Innen haladtunk tovább Passo della Spina nevű szerpentin felé. Ez egy egysávos út, amin rengeteg szűk hajtűkanyar követi egymást, 360 méterről indultunk és a csúcs 1750 m volt. Csodaszép kilátás, rengeteg szakadék, és nagy meglepetésünkre egy kb. 3km-es murvás szakasz következett. Egy síközpont parkolójához közeledve, megpillantottam egy kis völgy szerű képződményben összetódult hótömeget 1660m(!) magasságban. Itt egy fél órás szünet, ebéd, fotózás, „hógolyózás” következett. Innen már lefelé vettük az irányt, a hegy másik oldalán gurultunk egy szuper minőségű kétsávos úton hazafelé. Belemerülve a szép tájba gyorsan eltelt az idő, kb. 6 óra fele már a szokásos esti sörünket kortyolgattuk a medence parton…


Kilátás az Idro-tóra

 


Passo della Spina

 


Spina-ra vezető út

 


Útviszonyok

 


A tél maradványa

7. nap kb. 20 km

2009. augusztus 06. Ismét beiktattunk egy lazább napot. Reggel sokáig aludtunk, majd közösen megreggeliztünk és belevetettük magunkat a medencébe. Persze én nem bírtam magammal, és úgy döntöttem, hogy elmegyek megörökíteni kedvenc utunkat. Hazaérve már nagyban folytak az előkészületek az esti borkóstolóhoz, amit Laci barátunk tartott nekünk. (Az itthon elérhetetlen árú olasz borokat helyben 4-8 Euro között meg lehet vásárolni.) Mámorban úszva eltettük magunkat másnapra.


Szurdok az A38-on

 


Megálló az A38-on

8. nap kb. 220 km

2009. augusztus 07. Utolsó itt töltött napunkra városnézést terveztünk. Először Sirmione-t látogattuk meg, ami egy, a tóba benyúló félszigeten helyezkedik el, gyönyörű óvárossal. Sokat nem időztünk itt, egy másfél órás nézelődés után továbbindultunk Veronába. Itt megnéztük a főteret, az amphiteatrumot, és a közönségkedvenc Júlia-erkélyt. Lacit kivittük 4-re az állomásra, mi pedig felvettük az olasz tempót és a sorok között cikázva az apartmanunk felé vettük az irányt. Este mindenki nekilátott a motoros táskák kitöméséhez, és utolsó söreinket is elfogyasztottuk.  


Sirmione óvárosa

 


Veronai amphiteatrum

 


Motoros parkoló Veronában

9. nap kb. 460 km

2009. augusztus 08. Reggel fél 9 fele hazaindultunk. A hazautat gyorsabbra terveztük, ezért Bolzano felé mentünk, majd Villach és Vopovlje. Az utat így sikerült magasabb átlagsebességgel és kevesebb látnivalóval megtenni. Villach környékén elkaptunk egy komoly záporesőt, de nem szegte kedvünket, így is nagyon élveztük az osztrák szakaszt.


Osztrák kanyar hazafelé

10. nap kb. 500 km

2009. augusztus 09. A svédasztalos reggeli után utolsó felcuccolás a motorokra és 8 körül indulás haza. Ez az útvonal ugyanaz volt mint idefelé, csak kicsit gyorsabban sikerült megtennünk. Nagyjából fél 5 felé érkeztünk meg Kecskemétre.
Számomra ez a hazatérés nem csak a nyaralásunk végét jelentette, sokkal inkább egy újabb túra tervezésének kezdetét.  


Hasznos blokk:

 

Árak
Sör:                             0,4€ (Finkbrau dobozos)
Minőségi borok:         3€-tól
Ásványvíz:                 0,2€
Tej:                              1€/l
Tészta:                        0,9€/kg (Barelli spagetti)
Darált hús:                  5€/kg
Filézett csirke cici:      6,6€/kg
Sertés comb szeletelt: 5€/kg
Parmezán sajt:            11€/kg
Tömb sajt:                   6€/kg
Kenyér, zsömle:          3€/kg
Pizza étteremben:       6€-tól
Sör pub-ban:               3€-tól
Kávé kávézóban:        0,9€-tól

Szállás:            130€/fő/7éj
2 apartman 10 főre, konyhákkal, fürdőszobákkal, erkéllyel, nagy medencével, mélygarázzsal.

Szlovén szállás 17€/fő/éj + 4€ reggeli

Benzin:           1,3€/l
Életünkben először más tankolta a motorokat

 

Vajna Tamás
2010. január 9.

Módosítás dátuma: 2010. február 21. vasárnap, 18:07