Egy kis szösszenetet a hétvégéről PDF Nyomtatás E-mail
Túra beszámolók - Túra beszámolók
Írta: zizi   
2008. május 30. péntek, 20:50

Mi pénteken indítottunk a „Budapest fényeivel”. Dress szervezésében nagyon jó kis étteremben találkoztunk 20h-kor. Vacsora, stb., már itt jó volt a hangulat. Főni is meglátogatta „fiait” párjával, igaz, csak négy keréken. (sajnos nem 2x2, ahogy szokták) , de kellemes meglepetés volt.
22.40-kor elrajtoltunk a Felvonulási térről. Inter, Dress, és Gedai nagymester segédletével jó kis guruláson vettünk részt. Klassz helyeken jártunk, ez is nagy élmény volt nekem. Sokkal szebb Budapest éjjel, mint nappal. Talán ezt több nagyvárosban is megcsinálhatnánk. (Egy „Bécs fényei”?)
Köszönöm mindenkinek a munkáját, részvételét.

Sajnos csak 2 óra alvással pihentünk rá a szombati felvidéki gurulásra (kösz Pepe), de az adrenalin elnyomta a fáradtságot, így vidáman, és jókedvűen indultunk az első találkozási pontra Párkányba. Már a fogadtatás hangulatából látszott, jó kis hétvége lesz. Névre szóló táblát állítottak nekem, hogy odataláljak a parkolóba.

Meglepett, és jól esett, hogy ennyire számítottak rám. ( ritka )
Kb. 20 perc örömködés után megindultunk a vízlépcső felé. A túratempó nekem nagyon tetszett, ha állt volna kint rendőr, biztos neki is. („Kaszálhatott” volna) Tempós kanyarok, a magyar utakhoz képest olyan felület, ami aszfaltot is tartalmaz, és nincs 1000 gödör, lyuk. Széles az út, ahol akár 3-4 autó is elfér, ha veszélyhelyzet van, stb. A fák gondozottan lenyírva, pl., egy kanyarban látod, ha valaki előz szemben, és fel lehet készülni a fékezésre, mutogatásra.
Az időjárás, mint a szervezés, tökéletes volt. A bősi vízlépcsőnél kb. másfél óra pihenő, és csodálkozás várt ránk. Hihetetlen mi munka, beton, és pénz, amit oda beleöltek. Számomra nagyon érdekes látnivaló volt. Az életben nem mentem volna oda, ha nincs motorom, és egy ilyen csapat.

Ezért is örülök, hogy a V-Strom klub tagja lehetek. Egyedül el sem mennék, még motorral sem, mert az életben nem találnék oda sehova. De ilyen szervezett túrákon, még gondolkodnom sem kell, megyek utánatok, köztetek, veletek. Ha ti eltévedtek, én is. Na bumm. Legfeljebb többet motorozunk. (mint mindig)
Innen a Dévényi várba mentünk, ahol ismét hosszabb pihenő következett azoknak, akik nem jöttek fel a várba. Alulról nézve nem voltam benne biztos, hogy én oda fel akarok menni 30 fokban fekete motoros nadrágban, csizmában. (Gedai nagymester fehér crosscsizmában jött, ő már sejtett valamit) Easyrider rábeszélt, meg hát senki nem nagyon akart vele tartani, ezért úgy gondoltam, ha már megszervezte ezt az egészet, ennyit megteszek neki, felmegyek, végül is volt biztosításom, gondoltam az Aerocaritas helikoptere simán le tud szállni értem, ha kell ott fent. Innen is köszönöm Easyridernek, hogy rábeszélt. Csodálatos panoráma tárult elénk. A Duna-Morava folyók találkozása, a kilátás, a táj, onnan gyönyörű látvány volt. Aki nem jött fel, sajnálhatja.

 

 

Miután lejöttünk, és újraélesztettek, a szállásra mentünk.

Nagyon jó hangulatú vacsora következett. Pepe szülinapja azon a héten volt, hát gondoltuk, ezt nem hagyhatjuk torta nélkül. Easyrider szervezésében meg is érkezett a vacsora után, villany le, V2 alakban elhelyezett tüzijáték, stb. Tőlünk stílusosan műanyagos, domború V-Strom klub matricát kapott ajándékba. A szlovák csapat sem úszta meg, hálánk jeléül a szervezésért, és szeretetünk jeléül, naptárat kaptak, természetesen V-Stromosat, amelyet Pepe készített, és ők sem úszták meg matrica nélkül. Pepe egy kis beszédet is tartott. A nyelvi nehézségeket áthidalva én felvállaltam a szinkrontolmács szerepét. Nem tudom, mit mondhattam, de mindenki érthette, mert furcsán mosolyogtak. Ezután egy kis kerti parti (csurbesz) következett, ki ameddig bírta, ébren, és jókedvvel. Mint az egri tali után írtam, nagyon jók ezek a túrák, mert személyesen is megismerjük egymást. Pl. Gedai nagymester személyében nagyon jó fej embert ismertem meg.
A hazaút is probléma mentes, és nagyon jó volt. Vasárnap AMIS felvezetésével egy kis kerülővel közelítettük meg a határt, ismét nagyon klassz helyeken jártunk. Amis Intruderét egy húsvéti vad nyúl megpróbálta lelökni az úrtól, de a 300kg nyert, a nyúl meg ilyedtében elaludt. (legalább is nem mozgott)
Szlovák kollégák meglepetéseként még meglátogattuk a Zlaty Bazsant gyárat. Én rögtön jelentkeztem minőség ellenőri beosztásba, de nem volt munkafelvétel. Azt mondták a nyelvtudásommal nincs gond, de hát vasárnap lévén nem volt bent az illetékes Bazant bácsi, munkafelvevő.
A „határon” érzékeny búcsút vettünk a szlovákiai barátainktól, én csak annyit kértem tőlük, nevezzük át a felvidéki gurulást első felvidéki gurulásnak. Remélem megérünk annyi részt, mint a barátok közt. (hiszen azok között voltunk)
Köszönöm nekik még egyszer az egészet, felejthetetlen volt.
Pepe felvezetésével Esztergomból Pápa, Sümeg, Keszthely útvonalon jöttünk haza, ami egy külön túrával felért. Valószínű elromolhatott a GPS-e, mert nem tévedtünk el. Ezt egy picit sajnáltam, de hát nem lehet minden tökéletes.
Ez a hétvége is összességében a tökéletesnél egy picit jobb volt, de nem sokkal.
Mindenkinek köszönök mindent mégegyszer.


Zyzycsku

Módosítás dátuma: 2017. november 27. hétfő, 15:06