Egy márciusi Korzikai túra ( 7. nap) PDF Nyomtatás E-mail
Túra beszámolók - Túra beszámolók
Írta: borocztibor és zizi   
2011. április 12. kedd, 09:25
Utolsó nap...folyamatosan üvöltöm a U2-tol a beatiful dayt, de Z kikapcsolja a Q2-t...Ő sohasem ért meg...azt mondja nincs bennem meg az Y Faktor...
Reggel 7:30
Kikevergünk ebből a nyüzsgő Ajaccio városból 3 sáv totális dugó...kicsit bezártság érzetem van, szorongok, az elmúlt napokban hozzászoktam a természethez, leszámítva Zizit éreztem én is a részese vagyok...és most idegennek érzem magam először, nagyon.
fenykep 54.JPG

Pár perc múlva mar kanyargunk...az út egy hegy gyomrában kanyarog...átérünk és a táj megváltozik teljesen...sziklafal kétoldalt...szokásos kavicsok az út szélen...visszafordítók...még csak 11fok van de irtóra tapad az Exp...kanyargunk versenytempóban, már kezdenem énekelni megint a U2-t, amikor külső íven megelőz egy fekete Suzuki DL 1000: Korzikai rendszám, melegítő nadrág, mackó felső, fehér Adidas cipő, hátizsák...mire felocsúdok a sokkból és szólnék Z nek már a helyi lakos lerúgta őt is...2-3 kanyar és nem látjuk...visítunk a röhögéstől...hihetetlen íveken ment a srác, jó volt látni öt, irigykedünk, hogy minden reggel mikor dolgozni megy ezen az úton teszi. Tartva ugyanezt a tempónkat 10 perc után utolérjük...ezek szerint csak játszott velünk, Jól tette :) Köszönjük az élményt.
Az út egy körforgalomba torkol, Z saccolója szerint ez egy sima kereszteződés, elfordulunk balra és az út meredeken emelkedni kezd...pár perc és az Air Tech csizmám miatt megtudom mondani hány fok van...7-9 fok között motorozunk...nagyon csúszik az út éjjel nemrég itt -5 fok volt.
fenykep 48.JPG

Z felajánlja hogy álljunk meg ha ennyire fázok és odaadja a zokniját...ennek egy egyszeri bérleti díjat 150Eur-t számolna fel, szeretem ezt a srácot...folyamatosan nézi a GS hőmérőjét és mondja hogy hány foknál mennyiért adja oda a zokniját...20km hidegben kanyargás után 450Eur-nál megáll a licit...kétoldalt hó van, nem sokáig bírom már...megállunk a dombtetőn a kőszobornál...
fenykep 57.JPG

Leértéktelenedik Z lyukas zoknija...szikrázó napsütés...laza pihi, ahol a helyi büfében a magunk által hozott üdítőt szolgálom fel.
153.jpg

Az útvonaltervben itt az szerepel, hogy megfordulunk...nem ezt tesszük...meglátjuk a szétlőtt hólánc használata kötelező valamint csúszásveszély táblát egymásra nézünk és kiválasztjuk ezt az utat.
fenykep 53.JPG

fenykep 50.JPG

A térképen a 26km-re levő tavat irányozzuk meg a saccolón és mar kergetjük a kanyarokat...mar ha tudnánk...az út minősége csillagos 5-s de a hó miatt felszórták apró kavicsokkal...úgy jár a Gs előttem mintha a hegyi malacok rángatnák oldalról...elhagyunk egy sípályát...vagy 10-15 hegyi malacot akik hemperegnek a napon...
fenykep 44.JPG

fenykep 51.JPG

Belső íven boci szalad velünk szemben és pár km-rel odébb egy komplett 50 főből álló kecske family tér át keresztbe az úton...a főkolompossal baj van mert ő az utolsó...Korzikán ez mar csak így megy :)
fenykep 58.JPG

Elérjük célunkat Calacucciat, gyönyörű kis falu, régi Renault 4-esek mindenhol, a tehenek a faluban nekik kialakított teraszokon napoznak, a helyiek köszönve integetnek nekünk.
fenykep 46.JPG

Nagy nehezen meglátjuk a tavat, reméljük van egy kávézó a partján.
fenykep 42.JPG

Megyünk megyünk, a jól megszokott / megszeretett endurozás következik a hatalmas éles kövek között...megállunk a sziklák mellett...fényképezünk...holdbéli a táj, eszembe jut Neil Armstrong amikor leszállt a holdra: "kis lépés egy embernek..." - elhessegetem ezt a gondolatot mert rájövök ez mégsem az a pillanat...
fenykep 31.JPG

fenykep 32.JPG

fenykep 33.JPG

aztán ránézünk a gps-re...azt mutatja a tóban állunk...?????...heee?...
fenykep 34.JPG

jobban megnézzük és a tó medrében enduróztunk, a kiálló kisebb nagyobb sziklak, kövek, fatörzsek az év többi részében víz alatt van, és mi most ezeken állunk búvarszemüveg és vízipipa nélkül...igazából nem értjük mi folyik (mi nem folyik itt) mert a távolban látjuk a fehér havas hegyeket...
fenykep 40.JPG

csak reménykedni tudunk, hogy a zsilipeket nem fogjak kinyitni míg mi itt vagyunk...
Átmotorozunk a gáton......
fenykep 61.JPG

eljátszom Puff Dady: Leestem a motoromról című klipet acapella előadásban egy halott robogón... (nem meri leírni, ennyi maradt a V-Stromból a "holdra szállás" után. üdv zizi)
fenykep 39.JPG

visszafordulunk, a falu közepén egy helyi kocsmában Z tol egy kávét. Csapos hölgy megkérdezi tőlem: English? Yes - mondom , majd Z felhívja a figyelmemet hogy én nem is vagyok angol. De meg lehetek - válaszolom. Alig jöttünk 100km-t de mar teljesen elfáradtam...
fenykep 29.JPG

Vissza ugyanezen az útvonalon érintjük a sípályát, tehenek, kecskék, látunk a terepjáró platóján utazó korzikorcsokat...
fenykep 21.JPG

...majd megállok egy a Gs-t korábban oldalra rángató hegyi malac csoportnál és a reggelről szerzett magos mazsolás kekszemet megosztom velük...kicsit összevesznek az apró falatokon...de az élmény amikor körbe vesznek a malacok...tisztán olyan mint amikor a Zizivel étkezünk valahol.
fenykep 25.JPG

Meseszerű visszafordítóban meglátunk egy furcsa épületet, aminek a kertjében söprögetnek...a táblán franciául kiírtak valamit a légióról, ejtőernyőről, csak gyanítjuk, hogy a francia légió ejtőernyős felderítőinek kiképző tábora lehet...ezt már sohasem tudjuk meg...
fenykep 60.JPG

fenykep 59.JPG

Gurulunk laza tempóban jó 30 km-t ( kb 1 óra alatt )...alig kezdem el az első traktust a Roxette Szliping in máj kárból és Z megint kinyomja a Scalat...Soha többet ma már vele többet ide vissza nem jövök. De leszarom...Ájfonom van :)

A D84-en elérjük Evisat, Porto fele tartunk, a sziklak peremen motorozunk, beérünk egy buszt, aki félreáll és elenged minket...Z korzikaiul megköszöni: dudál 1-et...röhög még életében nem nyomta meg meg a Gs dudáját...Traktorra nem is nagyon kell. :)
fenykep 10.JPG

Jobb oldalunkon 1280m-es hegyek balra 1175m vörös szikla, néhol az út egyenetlen, visszafordítók, rajta kavicságy... Az út szűkre vált...elgondolkozunk hogy a buszos akit lekerültünk hogyan jön át...Z szokás szerint nyújtogatja a GS-n a nyakát hátha jön egy sárga...tudjuk hogy meg van hatra bőven km, de nem bírjuk ki hogy ne készítsünk pár képet...megállunk az út közepén keresztbe...
fenykep 12.JPG

jön valami majd lassít...ez olyan korzikai életérzés...miközben készítem a képeket, maghallom ahogy valami dudál azon az úton ahonnan jöttünk...ekkor látjuk meg a buszt a szikla peremen jön mögöttünk 1-2 km-rel és a kanyar előtt dudál...:) Safety First! Mar indulnánk tovább, amikor Z elkezd röhögni...ekkor latom meg az út közepén a tehenet...kijött elénk :) Kivancsi allatok ezek, nagyon kemény állatok :)
fenykep 13.JPG

belátható kanyarok...bal oldalt alacsony kőkorlát...jobb oldalon szabályos kocka alakú gránitszerű kövek pihennek ideiglenes helyükön...a nyomokból egyértelmű hogy ezek a kövek folyamatosan mozognak nagyobb esőzések alkalmával, míg el nem nyerik végső nyughelyüket a tengert.
fenykep 2.JPG

fenykep 3.JPG

Tovább kanyargunk a meseszép vörös sziklák tövében, tetején, oldalán, bennük, fogalmam sincs, hogy hol még, elérünk a sziklás Portoba. Kikötőfalu sziklákkal körbevéve, elzárva a külvilágtól. A helyi Intersparban ( kisebb, mint egy mini CBA) bevásárolok, míg Z tollászkodik a Gs-en és spray-zi a láncot :).
Megegyezünk, hogy mivel fogytán az időnk, éhesek vagyunk, Babettával járunk és macskánk van, ezért nem fényképezünk minden sziklasarkon. Naná, hogy 200m-ig tart az elhatározásunk, találunk egy olyan ebédelő helyet, így a délután közepén, hogy az valami emberfeletti. Elképzelem, ahogyan a kis Bonaparte Napoleon leült ugyanerre a kőpadra és megalkotta a konyak receptjét.
Ülünk a megszámolhatatlan számú kecskeszar között és elővesszük a sonkát, salátát, arcunkat melegíti a nap, nagyokat nyelek a sós levegőből...hozzá Cola light-ot iszom...nyugalom vesz körül...a temérdek szikla...és Z...a két Ló című viccel, amit már kiba**ottul unok...
174.jpg

Továbbindulunk, nincs már időnk, ma még a motorokat be kell pakolni a Tranzitba, cuccokat elrakni, mert reggel már indulunk korán a komphoz. De aztán beérünk egy olyan szűk sziklafalba, amely meredeken közvetlenül a tenger felett vezet. Levideózzuk ezt a szűk S kanyar kombinációt, mert félünk, hogy a képek nem adják majd vissza. Megjegyzem, hogy egy dolog adja vissza, ha valaki ide elmegy...
http://www.youtube.com/watch?v=QCX8LvRY6k8
Ez az út a korzikai motorozásunk koronája...belátható kanyarok...bal oldalt alacsony kőkorlát...az út közepesen széles, icipici kavicsokkal a szélén...egyszerűen beüvöltöm a bukóba, hogy: "Apa kezdődik" és előremegyek, folyamatosan jön a jobbnál jobb kanyar...az ember úgy érzi, hogy ennek sohasem lehet vége, látom a tükrömben, amikor Z iszonyat kigyorsít, a bömbi eleje elemelkedik...tisztán, mint a csepel bicikli, aminek E.T. a kosarában elől ült. Jobbos teljes visszafordítóba érünk, nem tudok szólni Z-nek, mert annyira röhögök, a külső íven 3-4 tehén fexik a bukótérben és néz minket...majd 3 kanyarral később egy szűken vett jobbosban üvöltök Z-nek, hogy balról kerülj, mert tehén jobb oldalon, épphogy kimondom, megjelenik egy másik a felezőn...ezeket ki a túrórudi teleportálta ide? Előreengedem a kotsog bmw-st, mert jobb ha visszalassulok és a lila ködöt nem váltja fel lila tehén a bordó stromi elején...a traktornak meg úgyis mind1...

Jobb oldalon szabályos kocka alakú gránitszerű kövek pihennek ideiglenes helyükön...a nyomokból egyértelmű, hogy ezek a kövek folyamatosan mozognak nagyobb esőzések alkalmával, míg el nem nyerik végső nyughelyüket, a tengert.

Korzikai motoros létünk utolsó 12km-éhez értünk, az ujjaink hegyén alig van bőr, égési sérüléseim vannak az Oxford markolatfűtéstől, fagyási sebek tátongnak az air tech csizmám alatt, Z a fenekét fájlalja, de esküszöm...mondom Esküszöm ehhez az én vibernyémnek semmi köze!!!

Itt kanyargunk ezen a csodálatos D81-n...Zizi elesik!!...számtalanszor láttam lelki szemeim előtt, ahogyan elcsúszik egy kanyarban és a boxer hengerek megkarcolják a betont, a Gs elhagyja lovasát és nekicsúszik valaminek, miközben Ő lassul a flaszteren...Aki nem bírja az erőszakot vagy a hüvelygombáról, prosztamol unóról szóló felhívásokat az nyugodtan olvassa tovább...mert ez az esés teljesen máshogyan történt.

Megálltunk, hogy utoljára megpihenjünk...szokásomhoz híven lefeküdtem háttal egy sziklára, amely kb. 45fokot zárt be az úttal...miközben Z a telefonjával készített jó néhány fotót...felmászik ugyanarra a sziklára ahol én már relaxálok...totál lent vagyok Alfaban (nem Rómeó) behunyt szemmel...érzem a friss tenger illatát, úgy érzem szinte elköszön tőlünk a természet, amely ebben a pár egymással eltöltött napban megmutatta az erejét, mi pedig elszántságunkat és tiszteletünket irányában...nagyot sóhajtok, kinyitom a szemem, Z felettem áll a kövezeten, és egy hatalmasat esik...teli háttal neki a sziklának, kicsit csúszik lefelé a kövön...azonnal felpattanok, próbálom felsegíteni, de ez az elvetemült csak az Iphoneját tartja magasban azaz egyik kezében és visítja, hogy: "Fogd az Iphoneom! Fogd az Iphoneom!"...beszarok, ezt az embert csak ez érdekli, megfogom egyik kezemben, másikkal felhúzom a kőről...hihetetlenül megijedtem...elkezd röhögni, hogy milyen fejet vágtam...így még nem látott sohasem...Folyik a könnyem, szerencse, hogy volt a Rukka alatt gerincvédő, bele sem merek gondolni, hogy milyen vége lett volna ha...A kabát kicsit koszos lett, a szálak kibolyhozódtak, de sebaj, majd lemossuk...

Továbbmegyünk, Calvi előtt 6km-rel járunk, balra lenézek és meglátom a világítótornyot a félszigeten, gyors fénykép, meglátjuk, hogy vannak lent autók...
181.jpg


Az a kis pici ott a jobb oldalon a hegyen
182.jpg

nincs kérdés...már mennünk kell...megyünk is, de még nem a szállásra...lassan ereszkedünk le a meredek kövezésen...
192.jpg

fehér különböző méretű, irtó hegyes kövek, féltjük a mocikat, gumit, ha itt nem kapunk defektet, akkor sehol sem...
190.jpg

jelzem sehol sem...:) Folyamatosan mondom Z- nek, hogy merre, mit kerüljön, nyeli a port mögöttem, közli, hogy mind1, h mit mondok: fogalma nincsen nem először, hogy melyik bolygón van...elérünk egy pici öbölbe, ami a teljes távhoz ( kilátó) képest kb. egyharmadra van, 35 percünkbe került ez a mutatvány...
189.jpg

a talaj irtóra süpped, feladjuk...visszafordulunk...Korzika nyertél...de visszajövünk...nem legyőzni téged...ahhoz túlságosan Szeretünk!!

Visszaérünk a szállásra és a feltámadt szélben lekötözzük paripainkat a Tranyo gyomrában...bepakolunk mindent előre meghatározott rend szerint...jobbra Z cuccok, balra B cuccok...motoros naciban felmegyünk a szobába, zuhizunk, előtte mind a ketten Dolly Rambozunk és vissza lehozzuk a motoros nacit, kabátot, kivéve a fogkefénket, ami még kell reggelre.
Korán indulunk, mert a kompot el kell érjük, ahol vár minket a finom reggeli.
198.jpg

Végszó:

Ha a templomban a pap a mennyországról prédikál, én bizony Isten, ezentúl Korzikára gondolok...Az egyetlen, ami hiányzik erről az elvarázsolt szigetről, az még 10 nap, amit itt tölthetek el.
175.jpg

 


188.jpg

 

Módosítás dátuma: 2011. április 12. kedd, 09:50